• iWIW
  • Facebook
  • Flickr
  • Twitter
  • Vimeo
  • RSS Feed
Itt is megtalálsz

IV. Nail-Artists műkörmös kupa – 2010. március 20.

 

A János Vitéz c. tip-box munkám A versenyt szervezők és az egyik zsűritag szemszögéből már készült beszámoló, most végre én is eljutottam addig, hogy megírjam a saját élményeimet a versennyel és a felkészüléssel kapcsolatban...

A kiírás megjelenésekor a versenyszámok közül én a Tip box 3D-t választottam, valamint a műköröm díszítő versenyen szerettem volna indulni. A Tip-box témája ezúttal a János Vitéz volt. Nekem a János Vitézről egyből a kezdő sorok ugrottak be, jött is az ötlet hozzá szinte azonnal, úgyhogy ezen nem is módosítottam. Néhányan próbáltak eltántorítani, hogy ez túl sablonos, sokan fogják választani, stb, de most kivételesen nem hagytam magam meggyőzni. A Tip-box versenyekről érdemes annyit tudni, hogy otthon készíthető el a teljes versenymunka, nincs szükség hozzá modellre sem. Extra hosszú, egymás mellé rögzített tipekre kell elkészíteni és a kapott „téglalapot” kell díszíteni különböző technikákkal és anyagokkal. Én a 3D változatát választottam, szeretek porcelánnal térben dolgozni, szerintem látványosabb és több minden kihozható belőle. Elemenként elkezdtem hozzá készíteni a figurákat. Először a kis bárányokat és a kost, valamint a fát kezdtem el. A fa elég nagy falatnak bizonyult és nagyon időigényes is volt, mivel a több száz levelét egyesével porcelánból készítettem el, ráadásul színátmenetesen, hogy még lassabb legyen. ;) Közben ugye készülni kellett a miskolci versenyre is, valamint a NA kupa díszítő versenyére és persze nem ártott mellette dolgozni sem, úgyhogy a János Vitézem elég lassan készült el és tulajdonképpen azt sem tudom, hogy mennyi idő alatt. Ezt már elég sokan kérdezték tőlem, de sajnos tényleg nem tudom megmondani.

Készül a sminkA szalma és a kosárfonó vesszők kb. 160 km-ről érkeztek, saját kezűleg vagdostam és ragasztgattam belőle kis szalmabálákat és farakást. A kavicsokat és a fakérget az előttünk lévő parkból csentem. A növényzethez pedig a kedvenc zöldségesemnél vásárolt fűszernövényeket szárítgattam meg.

Közben készültem a díszítő versenyre is, a téma most a Moulin Rouge volt. A versenykiírás napján épp egy olyan Vendég volt nálam, aki nemrég járt a párizsi MR-ban. Ő egyből azt kérdezte, a korabelit vagy a mai kor Moulin Rouge-át választom. Gondoltam, ez egy nagyon jó kérdés. Eredetileg a korabeli vonalon akartam elindulni, de egyszerűen nem találtam meg a témához illő ruhát. Úgyhogy elkezdtem nézelődni a mai MR világában. Nagyon sok időm és energiám volt abban, hogy a megfelelő ruhát megtaláljam és megálmodjam hozzá a kiegészítőket. A modellem adott volt, mindenképpen vele szerettem volna dolgozni, így viszont elég kötött volt a ruha mérete. Szerencsére sikerült megtalálni az ideális ruhát, szerelem volt első látásra, úgyhogy tudtam, ezt mindenképpen meg kell szerezni és, ha az égiek is úgy akarják, akkor jó lesz a méret is. Többen mondták nekem menet közben, hogy nem szabad ennyi időt és energiát fordítani ilyen részletekre, de nekem ez nagyon fontos volt.

Megvolt a fejemben a végső kép, tudtam, hogy mit szeretnék és igyekeztem mindent összeszedni, illetve elkészíteni hozzá... Egyáltalán nem vagyok babonás, nem is szoktam foglalkozni ezekkel a dolgokkal. De annyi jel utalt arra, hogy jó úton haladok. Készítés alatt Sikerült felvenni a kapcsolatot a ruha tervezőjével, meg is állapodtunk és csodák csodájára a méret is jó volt. Ráadásul a tervező születésnapja is egybeesett a verseny napjával, így ez is jó ómennek tűnt. Március 21. ugye a tavaszi napéjegyenlőség napja és a tavasz kezdete. Ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak. Már nagyon vártam a tavaszt, kicsit hosszú és komor volt nekem most ez a tél. Úgy éreztem, az külön jó dolog lenne, ha a versenyen jól szerepelnénk a tél utolsó napján és még boldogabban vághatnánk neki a tavasznak. ;)

Az ékszereket saját magam szerettem volna elkészíteni, az alapanyagokat is megvásároltam hozzá. De aztán megláttam azt a kollekciót, amit végül a modell viselt a versenyen és úgy éreztem az legyen inkább, mert tökéletesen fog passzolni a ruhához. Ezúton is köszönöm Szabó Lajosnak, aki lehetővé tette ezt!

Apránként teljesen összeállt a kép, sikerült beszerezni és végiggondolni mindent. Csizma, fejdísz, egyéb kiegészítők, test és karok dekorációja. A hajat én készítettem el, igaz, az ötletgazda nem én voltam. A modellem hősiesen tűrte a verseny előtti éjszakán a nem éppen szakszerű hajcsavarási technikám... ;) A hajcsavarókért pedig ezúton is ezer köszönet Réthy Róbertnek!

A végeredmény A verseny előtt még itthon elkészítettem a testfestést és a karok, kézfejek dekorációját. Nem mentünk vele messzire, úgyhogy állta a sarat. A smink is remekül sikerült. Annyira, hogy a modellem a végén nem is ismert magára. Nagyon jól állt neki szerintem és az összképen is nagyon sokat dobott. Nagyon profi munka, ezúton is köszönöm szépen Krisztának!

Megkaptuk a sorszámot, elfoglalhattuk az asztalunkat. Kipakoltam azokat az anyagokat, amiket használni szerettem volna a versenyen. Egyáltalán nem volt kicsi az asztal, amit kaptunk, mégis egy fél pillanat alatt megtelt az anyagaimmal és eszközeimmel. Elérkezett az izgatottan várt pillanat, közölték, hogy elkezdhetünk dolgozni és 2,5 óra áll rendelkezésünkre. Bele is fogtunk azonnal. Nem haladtam úgy az izgalom miatt, ahogy be volt tervezve, de később sikerült behozni az időt. A modellem ismét profi módon folyamatosan mérte nekem az időt. Fotó most nem készült annyi, mivel belső asztalhoz ültem és a fotós legnagyobb bánatára nem tudott bejutni hozzánk... De azért nem unatkozott ő sem a verseny ideje alatt, fényképezte a versenytársak munkáit.

Lejárt a 2,5 óra, sikerült mindennel végezni. A modelleket elvitték egy másik terembe, ahol megkezdődött a zsűrizés. Mi versenyzők ugye ebből semmit nem látunk és hallunk. Sajnos a modellek sem látnak és hallanak ott bent semmit a zsűri pontozásáról, pedig olyan jó lenne ilyenkor, ha valami megnyugtató információval térnének vissza! ;) Osztott, szorzott, értékelt a zsűri az összes versenyszámban, nemsokára megkezdődött az eredményhirdetés.

A modellem Az elején a technikai versenyszámokkal kezdték, majd a Tip Box Mixed-média következett. Ezek minket még nem érintettek. Ezután kezdték meg Tip Box 3d eredményét hirdetni. Felolvasták a 3. helyezett nevét, aztán az eredményt kihirdető zsűritag felvezeti a 2. helyezettet azzal, hogy kisbirkák és farakás. Hallottam minden szavát, csak nem fogtam fel, annyira meglepődtem! El is felejtettem elindulni a döbbenettől, a modellem lökött rajtam egy jókorát, hogy ez én vagyok! Aztán végül kiértem, de alig tudtam elhinni. Átvettem a kupát, érmet oklevelet. Köszönöm! Az 1. helyezett igazán profi munka volt, gyönyörű kivitelezéssel, gratulálok hozzá!

Utána kezdődött a műkörömdíszítő verseny eredményhirdetése. A 6. helytől kezdték beolvasni a neveket. Elhangzott a 6. és az 5. helyezett neve, itt már úgy gondoltam én már nem leszek sehol. De akkor elhangzott az én nevem is! IV. hely! 19 indulóból! Teljesen meg vagyok elégedve az eredménnyel és örülök annak, hogy egy ilyen színvonalasan megrendezett versenyen IV. lehettem ilyen gyakorlott és tapasztalt versenytársak közt.

A legnagyobb meglepetés csak azután ért. Az egyik zsűritag elkért egy kis barit a Tip Boxomról. Sajnos a számomra legszebbet és legkedvesebbet nem sikerült levenni, úgyhogy egy másikat tudtam csak odaadni. Nagy megtiszteltetés, hogy a 2009-es Müncheni Európa Bajnokságon épített porcelán kategóriában I. helyezést elért Darabos Éva az én kisbirkáimból szeretett volna egyet!!! Természetesen hatalmas örömmel tettem eleget a kérésének. A Párja le is fotózta, remélem kapok majd belőle fotót egyszer. ;)

Köszönet ezúttal is a rendezvényt szervező Nail-Artistsnak és a zsűrinek a kitartó munkájáért! Nagyon színvonalas verseny volt, remek szervezéssel és nagyon kényelmes helyszínnel!

Most szólj hozzá!