• iWIW
  • Facebook
  • Flickr
  • Twitter
  • Vimeo
  • RSS Feed
Itt is megtalálsz

Kézműves Kupa 2010 – Miskolc 2010. március 07.

 

A csarnok a verseny alatt Életem első műkörömdíszítő versenyén indultam nemrég. Olvastam januárban a versenykiírást, de annyi változást és újdonságot hozott nekem az új esztendő, úgy gondoltam nem lenne elég időm a felkészülésre. Azért a naptáramba felírtam a nevezési határidő időpontját. Előtte néhány nappal újra nekifogtam a kiírás tanulmányozásának és azonnal beindultak a kis fogaskerekek is az agyamban. Még aznap elküldtem a jelentkezésemet. Sajnálatos módon a tanuló kategóriába nem fértem bele, így életem első körmös versenyén egyből a mély vízbe dobtam saját magam és a „felnőttek” közt indultam. A téma „Magyar népviselet” volt, ezen belül is a kalocsai motívumokat választottam. A színek és formák miatt döntöttem emellett a népviselet mellett. Ennek a tájegységnek a motívumait tudtam körmökön elképzelni. Lázasan nekiláttam az interneten nézelődni, anyagot gyűjteni. Amint ezzel végeztem, egyből neki is álltam a minták megfestésének. Először nagyobb méretben papíron, aztán fokozatosan kicsinyítettem, hogy tipen, majd körmön is elférjen. A kiírás szerint az egyik kézen nappali síkban történő díszítésnek, a másikon pedig alkalmi 3d díszítésnek kell lennie, de úgy, hogy a 2 kéz harmonizáljon egymással. Munka közben Elsőként kiválasztottam a virágokat, amik engem leginkább megfogtak és leginkább jellemzik a kalocsai népviseletet, majd az alapján szűkítettem a kört, hogy 10 ujjon ezekből mennyi fér el úgy, hogy még esztétikus legyen és a színek harmóniája is meglegyen. Gyakoroltam papíron, tipen, majd, mikor úgy éreztem egyben van a terv, akkor modellen is. Megépítettem porcelánból az egy sablon hosszúságú alapkörmöt és erre elkészítettem a korábban begyakorolt mintákat. Természetesen mindezt próbáltam időre elkészíteni. Mivel nem volt teljesen egyértelmű a kiírásban és a verseny pillanatáig nem is került tisztázásra, így a tanuló kategóriánál rendelkezésre álló 150 percre tréningeztem. Jó döntésnek bizonyult, mert a verseny napján, a regisztrációkor közölték, hogy abban a kategóriában kell indulnom. ;) A modell egyik kezén meghagytuk a körmök díszítését és azzal együtt indultunk el a jelmezkölcsönzőbe, ahol már előzőleg én kiválasztottam a ruhát. Nagyon vékonyka és magas a modellem, így természetesen jó lett a méret és jól is állt neki a ruha. A kölcsönzőben nagyon segítőkészek voltak, nagyon megörültek, mikor megtudták, hogy a ruhájuk egy versenyre fog eljutni... Maradt még néhány napom a versenyig, munka mellett a szabadidőmben még igyekeztem finomítani a mintákon. Megterveztem az ujjak hátára, kézfejre és karokra készült díszítést és elkészítettem porcelán műköröm alapanyagból a 3d gyűrűt. Megmutattam az elkészült terveket néhány munkatársamnak, ők pedig őszintén elmondták a véleményüket, amiért nagyon hálás vagyok nekik! Megfogadtam a tanácsokat!

Letelt az idő A verseny előtti napon 150 kilométerről megérkezett a modellem, leszedtük a színes körmeit és elkészítettük az alapkörmöket. Az egyik tanács az volt, hogy 1 sablonnál hosszabb legyen az alapköröm. A kiírásban a forma és a hosszúság nem volt megkötve, csak az, hogy tökéletesen legyen elkészítve, amit az előzsűrizésnél pontozni fognak. Én épített stiletto formát választottam, amit fehérre alapoztam. Este készültünk el. Mint a hímes tojással, úgy bántam a modellemmel, nehogy az éjszaka folyamán bármi is történjen a rövidnek semmiképpen nem mondható körmeivel. ;) Amíg a kezei kaptak egy kézápolást, addig én összepakoltam mindent, amire a versenyen szükségem lesz. A hatalmas bőröndöm egy pillanat alatt megtelt alapanyagokkal és eszközökkel, még kevésnek is bizonyult. Miután átnéztem, hogy minden megvan-e, végre lepihenhettünk. Hamar elérkezett a reggel. A térképen megnézve Budapest-Miskolc távolsága kb. 180 kilométer volt. Kati, a Nail-Artists Kft. tulajdonosa felajánlotta, hogy az első versenyemre elkísér, amit ezúton is nagyon köszönök neki! Így legalább nem kellett azon izgulni, hogy odataláljunk és időben oda is érjünk. Rajta kívül egy régi kedves ismerősöm és a Párom is elkísért életem első versenyére. Így öten vágtunk neki reggel az útnak, miután púpig raktam a hatalmas csomagtartót a holmijaimmal... :)

Zsűrizés alatt Megérkeztünk, kipakoltunk, regisztráltunk. Felmentünk az öltözőkhöz, átöltöztettem a modellem és a karjára megfestettem előre a mintát. Közben a hangosbemondóban elhangzott a rettegve várt pillanat: a műkörömdíszítő versenyszámban indulók 5 percen belül foglalják el az asztalukat. Festékek + ecsetek visszakerültek a bőröndbe, összecsomagoltunk mindenünket, emeletről le, csarnokon át, helyünk elfoglalva. Sajnálatos módon a szabályok ismertetéséről és az eligazításról lemaradtunk, mivel sem a regisztrációkor, sem a hangosbemondóban nem tájékoztattak arról, hogy ilyen is lesz. Amúgy ez akkor nem is bosszantott, mivel nem is tudtam róla, hogy volt. Este itthon szereztem róla tudomást egy nagyon kedves versenytársamtól. Mindegy, most már ezt is tudom és legközelebb erre figyelni fogok.

Az előzsűrizés előtt a versenyfelügyelők közölték, hogy minden olyan eszközt és anyagot ki kell pakolnunk, amit a munkánk során használni szeretnénk, mivel verseny alatt táskából dolgozni nem lehet. El is kezdtem szorgalmasan pakolni, amikor kiderült, hogy nem lehet alapozva a köröm, mert kizárást jelent. Felidéztem magamban a kiírást, abban ez nem szerepelt. De sajnos kinyomtatva nem volt nálam. Így villámgyorsan elkezdtem leszedni a fényzselézett többrétegű fehér akril alapot. Szerencsémre ebben akadt segítségem, mivel a csiszológépemet nem engedték használni.:( Már csak pár perc volt a verseny megkezdéséig, a segítségemnek el kellett hagyni a verseny területét. Egyedül kellett befejeznem. Mivel a sáncoknál 1-2 körömnél 1-2 milliméteres sávban maradt egy minimális fehér folt, ezért zsűritagonként -5, összesen -35 pont hátránnyal indultam. Itt már tudatosodott bennem, hogy tulajdonképpen esélytelen jó helyezést elérni. Ennek ellenére nem adtam fel, mindent felkerült a körmökre, ami be volt tervezve és természetesen az időbe is belefértem. Eredményre várva A modellem nagy segítségemre volt. Mivel már többször dolgoztunk együtt vizsgán, gyakorlásokon, ezért a kezeit mindig úgy tartotta, forgatta, hogy nekem a legkényelmesebb legyen. Ő felügyelte az órát, számolta folyamatosan, hogy mennyi időm van vissza és erről a tényről finoman tájékoztatott is folyamatosan. :D

Elkészültünk, lejárt az idő, 2-3 perc alatt el kellett mindent pakolni és el kellett hagyni a ringet. Csak a modellek maradhattak bent. Megkezdődött a zsűrizés. A modellekre kemény feladat várt még. Mivel sokan voltunk, ezért kb. jó 1,5 óra kellett a zsúrizéshez. Én már kint pihenhettem, a modellnek még mindig állnia kellett a sarat. Akkor tudatosult csak igazán bennem, hogy szegény mit meg nem tesz értem! Köszönöm neki ezúttal is a türelmet a kitartást és a segítséget. A modellek egy kupacba gyűltek, egyesével kellett haladniuk a zsűrihez. Akkor kezdett már látszani, hogy nagyon elfáradt Ő is... Megvolt a bírálat, összesíteni kezdték a pontokat. Volt egy kis kavarodás a sorszámunkkal és a pontjainkkal (tulajdonképpen a mai napig nem tudom, hogy mi), így a modellemnek vissza kellett mennie ismét. Hamar tisztázódott a dolog, de kintről nem értettem pontosan, hogy mi történt. Szóltak, hogy végzett a szűri, lemehetünk a verseny területére.

A végeredmény Ebédeltünk, ettünk egy eszméletlenül finom házi fagylaltot és körülnéztünk. Megnéztük a versenytársak munkáit, illetve az egyéb versenyszámban indulók alkotásait. A műköröm díszítőkön kívül rengeteg fodrász és kozmetikus indult még. A Párom pedig rendületlenül fotózott, úgyhogy az első versenyemről sok jó kép született. Köszönöm neki is a kitartást. Bár úgy tűnt élvezi a dolgot, legközelebb is jön Velem. :)

Megkezdődött az eredményhirdetés, de kb. 1,5 órát várni kellett. A fodrász és a kozmetikus versenyszámokkal kezdték, minket hagytak utoljára... Végre mi következtünk. A tanuló, majd a felnőtt kategória következett. Felnőtt kategóriában sajnos nem sikerült kupát szereznünk, "csak" 1 oklevelet kaptunk. Azért az a -35 pont levonása a legelején jelentős volt.

Elindultunk a modellel átöltözni. A gyűrűsujjra rögzített paprikák miatt nem jött le a gyűrű, a gyűrű miatt pedig nem tudta felvenni a pulcsiját... Így csak félig tudtunk átöltözni és kalocsai hímzéses ingben utazott haza. Így legalább a kézről sem mostuk le a díszítést is késő este itthon még tudtunk fotózni. Azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy minden rosszban van valami jó is. :) Vagyis ebben a rosszban csupán nekem adódott jó dolog, mégpedig az, hogy itthon készülhetett néhány nagyon jó fotó...

Tapasztalatnak mindenképpen hasznos volt a verseny. Legközelebb már tudom, hogy mire kell jobban odafigyelni. Igen-igen. Jól olvastátok, lesz legközelebb is!! Már az időpontot és a témát is tudom. Nemsokára el is árulom majd... ;)

Most szólj hozzá!